A Városligetben elkezdték a fákat kivágni. Szerencsére gyors cselekvést követően sikerült civil aktivistáknak, és különböző pártaktivistának megakadályozni a további rombolást. De mi vezethetett ide, mi van most, és mi lehet a kiút?
Ami ide vezetett, az a hatalmi érdek, az emberek érdektelensége, és a civilek, pártok rossz reakciói.
Hatalmi érdek: lát benne pénzt és ideológiát a jelenlegi ország vezetés. Különböző forrásokat lehet idecsoportosítani, és a klientúrához csatornázni. Megfelelő épületekkel tovább lehet az ideológiát építeni. Megoldást (szerintem rosszat) kínálnak arra a problémára, hogy a Városligetet meg kell újítani, mert látszik rajta az enyészet.
Emberek érdektelensége: nagyon sokan hallottak arról, hogy múzeumi negyed lesz a Városligetben. Sokan meg is értik, hogy ez nem lesz így jó! De tenni, nagyon keveset tesznek, és még kevesebb ember teszi meg. Mert egy petíciót még csak-csak aláírunk, de aktívan részt venni benne, már nehezen megy, ezért sokan nem érzik magukénak a Városligetet, és nem készek mozdulni.
Civilek reakciói: talán ők tettek eddig a legtöbbet a Városligetért. De mivel alapvetően nem szervezetekről beszélünk, ezért ezek a szerveződések nem növik ki magukat, és a média ingerküszöbét sem érik el. Pedig sok kis szerveződés van, akik szemetet szednek, fát ültetnek, vagy csak rendben tartanak egy kis részt, de valljuk be, erről az emberek nagyon nagy része semmit nem tud.
Pártok reakciói: nagy általánosságban elmondható, hogy a pártok gesztusokat tesznek, de valódi eredményeket nem érnek el. Sokszor csak beleállnak az ügybe, hogy nagyobb népszerűséget kapjanak. Ami persze nem elitélendő, de az igazi célt nem érik el vele. Az aktivistáikat pártcélra mozgósítják csak (persze kivétel lehet), és nem a hosszú távú eredményekre koncentrálnak.
Ami most van, az a széthúzás, és a több irányba való elindulás.
Széthúzás: sikerült megállítani a további fairtást. Az első nap az egész akcióra rátelepedett a PM, mert látta, hogy fontos a cél (ezt tényleg így is gondolják) és nagy a média visszhangja. Megjelentek sátorral, sajtótájékoztatót tartottak. Persze nagyon sok köszönhető nekik is, és a segítségük nélkül talán nem lett volna ilyen hatékony az első nap, és több fát is kivágtak volna. De ki hallotta, aki nem konkrétan foglalkozik az üggyel, hogy kint volt az LMP és a CivilZugló is? Ez a rátelepedés gyorsan megszűnt, mert a civilek ezt nem tartották jó dolognak, ezért „kiűzték” a pártpolitikát. Lassan túl is estek a ló túloldalán. Egy másik, szerintem meghatározó dolog, hogy megjelent a tiltakozók között és aktívan részt is vett a tiltakozásban Illés Zoltán FIDESZ párttag. Nagyon kevesen gondolták azt, hogy ez megengedhető. Szerintem ilyen ügybe bárki beleállhat párthovatartozástól függetlenül.
Több irányba való elindulás: miután a politikai pártok, és civilek különböző csoportjai (komolyan! a civilek is olyanok egymás között, mint a mai pártpolitika) mind másképp gondolják a Városliget megmentését, ezért már látszik az irányok elválása. Ki így, ki úgy fogja megpróbálni elérni a célt. Ezek a csoportok sokszor fogják egymás útjait keresztezni, és akadályozni egymást.
A kiút az összefogás, egymás meghallgatása, a pártok tudatos beengedése, és a hosszú távú tervek létrehozása, lebonyolítása.
Összefogás: minden egyes csoportosulásnak kicsit engednie kell, és törekedni a megegyezésre, és befogadásra. Ez talán a legnehezebben kivitelezhető, de ha létrejön, akkor minden akció, és ötlet robbanásszerűen hatékony lesz.
Egymás meghallgatása: fontos lenne, hogy azok a csoportok, akik meg akarják védeni a Városligetet, azok meghallgatása létrejöjjön. Persze nem minden embert kell meghallgatni, hanem egy-egy csoportot. Minden ember meg fogja találni a maga csoportját, és azon keresztül érdeket érvényesíteni. Még az sem lenne ördögtől való, hogy az ellenzőket is meghallgassuk, mert sokszor információhiány van, és néhány probléma könnyen orvosolható is lenne.
Pártok tudatos beengedése: azt gondolom, a pártok is kellenek az ilyen akciókhoz. Olyan infrastruktúrájuk van, ami jól hasznosítható az ügyekben. Ők tudják képviselni az ügyet olyan helyeken, ahová maguktól a civilek nem tudnak eljutni. Persze kell a civil kontrol!
Hosszú távú tervek létrehozása, lebonyolítása: ki kell dolgozni a célt, és annak megvalósulását. Az kevés, hogy megvédjük a fákat! Ki kell találni, hogy lehet rendbe rakni a Városligetet, és azt meg kell valósítani. Sok apró dologból tevődik össze: szemét összeszedés, szemetesek kihelyezése, parkgondozás, faültetés, funkciók kialakítása, programok szervezése. És ne azt várjuk, hogy az állam majd megteszi. Nekünk, egyes embereknek kell ezt megtennünk. Ha 10,000 ember tesz kis dolgot a Városligetért, akkor ott nagy változások jönnek létre, és nem csak fákat nem fognak kivágni, hanem a társadalom is megérti, hogy miért fontos ez, és nem döntenek az emberek nélkül a fejük felett.
Ez a véleményem, ez az, amit most látok. Persze tévedhetek, de remélem, elindulunk a jó irányba!
